Amikor egy illetéktelen szinte akadálytalanul bejutott egy működő erőmű területére

A nyilvános beszámoló alapján az illetéktelen személy:

• átjutott a külső kerítésen
• bejutott az erőmű területére
• hosszabb ideig mozoghatott az objektumon belül
• nem vonták érdemi ellenőrzés alá
• jelenléte láthatóan nem váltott ki megfelelő biztonsági reakciót
• később a kapun keresztül is közlekedhetett
• külső személytől, egy futártól származó rendelést is átvehetett az objektum területén

A történet legfontosabb tanulsága nem az, hogy valaki át tudott mászni egy kerítésen. Egy megfelelő fizikai biztonsági rendszernek számolnia kell azzal, hogy valaki megpróbálja leküzdeni a külső határvédelmet. A valódi probléma az, hogy a kerítés leküzdése után láthatóan nem működött megfelelően a következő védelmi réteg sem.

1. A kerítés önmagában nem védelem

A kerítés elsődleges feladata az elhatárolás, a késleltetés és a behatolási szándék egyértelművé tétele. Egy kerítés azonban csak akkor jelent valódi védelmet, ha annak megközelítését és leküzdését:

• érzékelik
• észlelik
• értékelik
• és megfelelő időn belül reagálnak rá

Ha valaki átjut a kerítésen, és ezt senki nem veszi észre, akkor a kerítés nem biztonsági rendszerként, hanem egyszerű tereptárgyként működik.

2. A kamerarendszer csak akkor ér valamit, ha valaki használja

Nem elegendő, hogy kamerák vannak felszerelve. Vizsgálni kell, hogy:

• megfelelő területeket figyelnek-e
• vannak-e holtterek
• megfelelő-e a képminőség
• működik-e az éjszakai megfigyelés
• észleli-e valaki a rendellenes mozgást
• ki és mennyi idő alatt reagál a kameraképen látott eseményre
• visszaellenőrzik-e rendszeresen a rendszer működését

Egy kamera rögzítheti a behatolást, de önmagában nem akadályozza meg. A rögzített felvétel legfeljebb utólag bizonyítja, hogy a védelem nem működött.

3. Elmaradhatott a személyazonosság és a jogosultság ellenőrzése

Egy erőműben vagy más kritikus ipari objektumban minden ismeretlen személynek feltűnést kellene keltenie. A munkatársaknak és a biztonsági személyzetnek tudniuk kell:

• kit szólíthatnak meg
• hogyan kérhetnek azonosítást
• mikor kell értesíteniük a biztonsági szolgálatot
• hogyan kell követniük vagy elkülöníteniük egy jogosulatlan személyt
• mikor indokolt azonnali intézkedés

Ha egy idegen szabadon mozoghat, annak oka nem feltétlenül kizárólag az őrszolgálat hibája. Lehetséges, hogy a teljes szervezetből hiányzik a biztonságtudatos működés.

4. Nem működött megfelelően a mélységi védelem

Egy kritikus objektum védelmét nem szabad egyetlen kerítésre, portaszolgálatra vagy kamerarendszerre építeni. A mélységi védelem lényege, hogy ha egy biztonsági réteg meghibásodik, a következő réteg még megállítsa vagy legalább észlelje a behatolót.

• a külső területhatár
• a kerítés és a kapuk
• a kamerás és elektronikus behatolásjelzés
• a portaszolgálat
• a belső zónahatárok
• a jogosultságalapú beléptetés
• a kritikus helyiségek külön védelme
• a biztonsági személyzet reagálása
• az események dokumentálása és kivizsgálása

Egy erőmű veszélyes ipari környezet. Egy illetéktelen személy jelenléte nemcsak vagyonvédelmi problémát jelent. A lehetséges következmények közé tartozhatott volna:

• üzemi berendezések megrongálása
• szándékos szabotázs
• technológiai folyamatok megzavarása
• informatikai vagy ipari vezérlőrendszerek fizikai elérése
• érzékeny dokumentumok vagy adatok megszerzése
• fényképek, alaprajzi információk és működési részletek összegyűjtése
• veszélyes anyagok vagy eszközök megközelítése
• súlyos munkabaleset
• üzemszünet
• jelentős anyagi és reputációs kár

Az ipari és OT-rendszerek esetében a fizikai védelem kiemelt jelentőségű. A kiberbiztonsági intézkedések nem nyújtanak teljes védelmet, ha egy támadó fizikailag hozzáférhet az infrastruktúrához vagy az azt kiszolgáló környezethez.

Egy szabályozott, írásban engedélyezett fizikai behatolási teszt célja nem a károkozás. A cél annak ellenőrzése, hogy egy valós támadó milyen messzire jutna, és mikor észlelné a szervezet.

• a kerítés és a kapuk megkerülhetősége
• a kamerarendszer holtterei és tényleges észlelési képessége
• a portaszolgálat ellenőrzési gyakorlata
• a gyalogos és gépjárműves beléptetés
• a látogatók, futárok és alvállalkozók kezelése
• a dolgozók biztonságtudatossága
• a belépőkártyák és azonosítók használata
• az ajtók kitámasztása vagy nyitva hagyása
• a kritikus helyiségek megközelíthetősége
• a szerverszobák és vezérlőhelyiségek fizikai védelme
• az őrszolgálat és a vezetés reakcióideje
• az esemény jelentési és eszkalációs folyamata

A teszt előre meghatározott szabályok, engedélyek és korlátozások alapján történne. Az eredmény egy dokumentált jelentés, vezetői összefoglaló és konkrét intézkedési terv lenne.

A fizikai biztonságot nem lehet kizárólag dokumentumok, szolgálati utasítások, kamerák vagy őrök száma alapján megítélni.

Megállítja-e a rendszer azt, aki valóban megpróbál bejutni?

A bemutatott esetben egy kíváncsi személy próbálkozott. Nem feltétlenül rendelkezett speciális felszereléssel, belső információval vagy szervezett támadói háttérrel. Ha mégis hosszabb ideig észrevétlenül tudott mozogni egy működő erőmű területén, akkor egy felkészült, célzottan érkező támadó ennél lényegesen nagyobb kockázatot jelenthetett volna.